Ahogy a modern épületgépészeti megoldások többsége, a légkezelők használata is a nagyobb méretektől indult, és megállíthatatlanul halad a családi házak piaca felé. De kell ez nekünk? Nem tudom még hova fog vezetni ez a kis fejtegetésem, de pillanatnyilag az a meggyőződésem, hogy a válasz igen.

Mit is csinál egy légkezelő? A legtöbb ember, aki már látott ilyet, kapásból rávágja, hogy levegőt. Elszívja az elhasznált levegőt, és frisset fúj be helyette. Ez igaz is, de szerintem nem ez a helyes válasz.

Mit csinál akkor ténylegesen? Nem engedi ki a fűtési és/vagy hűtési energiát. (Ezentúl csak fűtést fogok használni, de minden esetben a hűtést is hozzá kell érteni.)

Ha csak az lenne a cél, hogy legyen friss levegőnk, akkor a légkezelők használatánál sokkal egyszerűbb megoldások is vannak. Például kinyithatjuk az ablakot. Friss levegőt így is lehet biztosítani.

Ha azonban az is cél, hogy ne engedjük ki a fűtés melegét a szabadba, akkor az ablak már nem ideális megoldás. Ekkor lép színre a hővisszanyerős légkezelő.

Persze légkezelőket gyártanak a mi napig is hővisszanyerő nélkül is, de ezt sohasem értettem. Igaz, a légkezelő hővisszanyerés nélkül is szűrt levegőt fúj be, a befújt levegőt lehet fűteni, hűteni, szabályozható is a dolog, és oda is jut némi oxigén, ahol ablak sincs a helyiségen. Ez mind gyönyörű és hasznos funkció. De ha már berakunk egy ilyen praktikus ámde pénzbe kerülő rendszert az épületbe, nem lenne jobb, ha meg is térülne? Márpedig megtérülést csak akkor tudunk számolni, ha valami vagy pénzt hoz, vagy csökkenti a kiadásokat. Na erre való szerintem igazán a légkezelő.

A mai világban már alapvetés, hogy a házakat szigetelni kell. Már a 25 cm-es kőzetgyapot szigetelés sem számít nagyon extrém dolognak. Az ablakok már úgy zárják ki a hideget, mint régen a falak sem. Majd miután megépítettünk egy hőbunkert, szélesre tárjuk a 32 cellás, 8 rétegű, hőhídmentes ablakunkat, hogy levegőt is kapjunk a házban. Nem tűnik teljesen ésszerűnek, igaz?

Miért akarjuk hát kiengedni a hőt, amit nagy nehezen megtermeltünk, és sok pénzért csapfába ejtettünk? Egy hővisszanyerős légkezelő már 90% feletti hatásfokkal képes visszatartani az értékes energiát, miközben az ablaknyitásnál hatékonyabban juttat az élettérbe szűrt friss levegőt. Ha valaki az energián akar spórolni, mindenképpen érdemes utána számolni.

Akkor ragadjunk hát papírt és ceruzát. Mi vegyünk figyelembe a megtérülési számításoknál?

Figyelembe kell venni természetesen a légkezelő rendszer költségét. Ide kell érteni:

- magát a berendezést,

- a légtechnikai csövezést,

- a rendszer megtervezését,

- a rendszer kiépítését,

- a karbantartást,

- szűrőcseréket, ha nem direkt hajtású, az ékszíj cseréket,

- magának a légkezelőnek a saját energia igényét.

Ez a minusz oldal. A plusz oldal ugyan kevésbé összetett, de nem kevésbé fajsúlyos. Spórolni lehet egy ilyen rendszer használatával:

- a fűtési, hűtési energia költségen,

- a fűtési és hűtési rendszer beruházásán (nem kell akkora kazán, klíma, hőszivattyú),

- elektromos fűtés esetén esetleg nem kell extra kapacitást venni a szolgáltatótól.

Az energia spórolás általában mindenkinek egyértelmű, aki végiggondolja a dolgokat, de a beruházási megtakarítások a legtöbbször kimaradnak a képletből, pedig egész komoly tételek is lehetnek.

A fűtési rendszer kapacitását a hővisszanyerős ingatlan energetikájához igazítani nem csak azért fontos, mert olcsóbb lesz a kazán, de a fűtő berendezések nem tudnak 1%-kal fűteni. Ha egy berendezést 30%-ra lehet leszabályozni, de nekünk csak 10 % fűtési igényünk van, akkor a készülék ki-be fog kapcsolgatni, ezzel pedig mind a hatékonysága romlik, mind az élettartama rövidül, mind a komfort érzetünk romlik.

Ez eddig nagyon szép, de nézzük hát meg mi a problémás oldala a dolognak. Legtöbbször a zaj. Magának a berendezésnek is van zaja, a csőrendszerben áramló levegő is kelthet zajt, a befúvás nem kevésbé.

Miért hozom ezt fel? Tegnap voltam masszázson, és az őrületbe kergetett a friss levegő befúvás zaja, pedig én csak egy órát hallgattam. Persze egy légtechnika nem feltétlenül zajos. Megfelelően kialakított, méretezett rendszer esetén a egy-két hangcsillapító elem beiktatásával pisszenését sem hallani a rendszernek. Viszont erre tényleg oda kell figyelni, mert minden rendszer csak annyit ér, amennyit használják, egy zajos rendszer esetén pedig lehet, hogy inkább mégiscsak szellőztet az ember...