A szigetelés egy olyan téma, amiről annyi helyen és annyit írtak már, hogy talán már senkit nem is érdekel egy ezzel kapcsolatos új írás. Mivel azonban a blogot magamnak írom, magasról teszek rá. :-)

Szigetelni kell. Ez nem kérdés. A hőszigetelés olyan alap, amit már csak kevesen vitatnak. Amiről azonban sok vita folyik, az a szigetelés mikéntje.

Nem is tudom hol kezdjem. Azt hiszem, az új építésű házakkal nem foglalkozom, ott a tervező megtervezi, higgyük el neki, hogy úgy jó, ahogy megtervezte. Ezzel kapcsolatban nem is szoktam kérdésekbe belefutni.

A felújítások már egy jóval összetettebb kérdés. Induljunk ki abból, hogy ezer féle ingatlan létezik, ezer féle problémával, így általános receptek nincsenek. Azt hiszem én egy vályogházat járok körbe, mert az egy príma állatorvosi ló tud lenni ebben a témában.

A vályogház az a típus, hol ritkán merül fel a hőszigetelés kérdése. Ennek alapvetően két oka van. Egyrészt mert ezt a ház típust általában kis pénzű emberek veszik, és egyszerűen nem marad keret a komolyabb felújításokra. Másrészt él az a hiedelem, hogy a vályogházak hőszigetelése alapvetően jó, nem kell rá szigetelés.

Sajnos a kis pénz problémájára nekem megoldásom nincs, de a vályogházaknak hőszigetelésre szükségük van. Egy 40 cm vastag vályog fal hőátbocsátási tényezője szigetelés nélkül: U = 1,352 W/m²K*. Ez lényegesen rosszabb érték, mint az ugyanilyen vastag, 4 cm vakolattal ellátott kisméretű téglából épület fal esetében (U = 1,065 W/m²K*), ez utóbbinál pedig fel sem merül a kérdés, hogy kell -e szigetelni, ez mindenki számára triviális.

Szigetelni tehát kell a vályogházakat is, úgyhogy érdemes foglalkozni vele. Nameg hiszek benne, hogy előbb-utóbb "divatba fognak jönni". Én legalábbis nagyon csípem őket. :-)

A vályog házak egyik alap problémája, hogy alaptalanok. Alap és vízszigetelés nélkül a falak nedvesednek, nedves falat pedig hülyeség lenne szigetelni. Az első lépés tehát a fal alatti vízszigetelés megoldása. (Mármint ha a ház statikailag rendben van. Az a nulladik lépés.) Hogy a vízszigetelésre milyen konkrét technológiát érdemes választani, arról mindenképpen kérjük ki szakember tanácsát. Akár több szakemberét is. Én dolgoztam már korábban nagyon jó injektáló csapattal, de ők csak injektáltak, és mindent azzal akartak megoldani. Néha olyan problémát is, amire más megoldás jobb lett volna. 

A nedvesség kérdését ezzel azért még nem zártuk le teljesen. Ha nem engedjük ki, a lakásban képződő pára ugyanúgy okozhat problémákat hosszú távon, mint a talaj felől érkező nedvesség. A pára problémát önmagában nem kell megoldani, de a hőszigetelés kiválasztásánál fontos szempont, hiszen biztosítani kell a falazat "lélegzését". Vályog fal szigetelésénél ebből kifolyólag még akkor is csak páraáteresztő szigetelés használható, ha a levegő nedvességtartalmának kiszellőztetéséről más módon is gondoskodunk. A magam részéről leginkább a kőzetgyapot szigetelést ajánlom szívesen. Jó hőszigetelő, jó páraáteresztő, és még tűzálló is. Amennyiben az anyagiak határt szabnak a lehetőségeknek, és olcsóbb megoldások felé kell kacsingatni, érdemes elgondolkodni perforált EPS lemezek használatán is. Amit semmiképpen ne használjunk, azok a hagyományos EPS lemezek (pl.: Hungarocell). Ezek szinte teljesen párazárók, maximum a lapok illesztésénél enged ki némi nedvességet. Egy téglafal esetében (ha egyébként a nedvesség normális kiszellőztetése megoldott), ez nem okoz jelentős problémát, hiszen a tégla szerkezetileg nem károsodik némi nedvességtől, de a vályog sajnos nem szereti.

A hőszigetelés rendszerében általánosan is igaz, de itt is ki kell emelnem, hogy a fal teljes szerkezetét egy rendszernek kell tekinteni. Ha már sikerült egy páraáteresztő szigetelést felrakni a falra, fontos, hogy a teljes szerkezet áteressze a párát. A lélegző vakolat tehát ebből a szempontból nem kevésbé lényeges. Konkrét típus szinte mindegy, nekem még nem sikerült igazán rossz minőségű anyaggal találkozni. (Rossz minőségű kivitelezésre már volt példa.)

A falak szigetelése után még pár szó a nyílászárókról. Ha sikerült a falakat páraáteresztőre szigetelni, az még nem jelenti azt, hogy a párával végeztünk. A modern, jó hőszigetelő ablakok úgy tömítenek, hogy azokon keresztül alapból a levegő, és vele együtt a pára se ki, se be nem jut. Még mielőtt félreértésekbe keverednénk, ez a modern fa ablakokra is igaz, nem csak a műanyagokra. A problémára számos gyári, és házilagos megoldás alakult ki. Ezek egy része kisebb-nagyobb rések megnyitásával jár, hogy a pára távozni tudjon. Na ez baromság. Csinálunk egy jó szigetelő ablakot drága pénzen, aztán elrontjuk a szigetelést. Nem sok értelmét látom. Két megoldást látok a problémára. Az egyik a hagyományos szellőztetés. Nem a bukóra nyitva hagyom az ablakot típus, hanem a naponta 3-5 alkalommal 5-10 percre sarkig tárom az ablakot típus. Egy ilyen átszellőztetés kicseréli a lakás levegőjét, ezzel eltávolítja a felesleges párát, szén-dioxidot, de a szerkezetek nem hülnek le. Persze a lakás levegőjét újra fel kel fűteni, de az még mindig olcsóbb, mint az udvart fűteni 24 órában.

Ennél sokkal jobb megoldás a gépi szellőzés kialakítása. Egy hővisszanyerős légkezelő használatával folyamatosan biztosítható az energia hatékony légcsere és a hő megtartása is. A légkezelők használata vályogházak esetében azonban problémába ütközhet, hiszen nagyon alacsony a belmagasság, hol vinnénk el a légcsatornákat? Megoldás viszont már erre is van. Már egészen príma egy helyiséges, mini, hővisszanyerős légkezelők is léteznek, amik nem igényelnek légcsatornázást. Az utóbbi időben ezek több típusába is belefutottam, szerintem később szentelek nekik egy külön írást, mert egészen változatosak, és szerintem rendkívül érdekesek.

Igazából nem is tudom mit kellene még írni a témáról. Egyedi esetekben számos probléma előfordulhat még. Mindenképpen érdemes keresni a hőhidakat, és azok problémáit megoldani. A hőhidak komoly ellenségek, hiszen ott csapódik le a maradék pára, és távozik a meleg. Ezek azonban már nagyon egyedi esetek. Mindenképpen érdemes azonban felderíteni, hogy van -e az ismeretségi körben olyan személy, akinek van hőkamerája, vagy tud szerezni. (Nameg tud is bánni vele, és értelmezni is tudja az eredményeket.) Egy hőkamera helyesen használva, minden problémás helyet megmutat nekünk, így az egyik leghasznosabb eszköz.

 Azt hiszem ennyi. Persze, még ezer kérdés van a témában, ha akar valaki róluk értekezni, én szívesen veszem. :-)

* Forrás: Rétegrend hőátbocsátási tényező kalkulátor, http://depo.bercsenyi.bme.hu/extra/Uszamito.html